Bódiék kirándulásai

A március 15-e otthon üléssel, természetesen filmezéssel telt, így kezdjük rögtön 16-val.
Jó idő volt, ezért nekiindultunk egy kis túrázásnak, folytatva a tavalyi tanösvénylátogatási hullámot idén az első tanösvényünk a tavaly már meglátogatott Csobánka lett.
Mint az út közben kiderült az az ösvény, amihez kinyomtattam a leírást már ismerős volt, de azért érzékelhető volt a különbség.
Nagy nehezen megtaláltuk a Csobánkai-nyerget, pedig tavaly már parkoltunk ott. Ez az erdőbe érve jutott eszembe. Viszont tavaly nem találtuk meg a Macska-barlangot, most viszont nagyon jól volt jelezve oda az út és a tanösvény táblát is idén szerelhették fel, mert a többi állomást tavaly láttuk ugyan, de táblák nem nagyon voltak.
Szóval meglett a Macska-barlang! Móni nem mert lejönni, mert kívülről elég meredeknek tűnt a bejárat, de közelről nem volt olyan vészes. Csak azt bánom, hogy lámpát nem hoztunk, mert a bejárat után elkanyarodott a barlang és a kanyar után már semmit nem lehetett látni.
Megtaláltuk a Tavasz kunyhót is, de az csak egy kisbemélyedés kikövezve.
Innen a tanösvény következő érdekesebb állomása következett, a Szentkút, ahol van kápolna is + a forrás, ami csodatévő. A lejtőn lesétálva bementünk a falu közepébe, majd onnan a tanösvények kereszteződéséhez mentünk (az Oszoly-pihenőhöz).
Itt is voltunk korábban, de mivel többfelé lehet menni, most az Erdőszéli tanösvény állomásait néztük meg, ami visszavezetett az autóhoz.
Volt még egy barlang, a Mackó-barlang, ahová egy elég meredek úton kellett fölmenni.
Innen visszafelé még a murvabánya volt érdekes jelenség.
Elég sokat sétáltunk, de nem volt megeröltető az út.